Az élet búza szedője coffos leány
48 000 Ft
6x4cm nagyságú különleges medált alkottam meg egy antik Zsolnay eozin vázából. A workshopon használt mozaik részletek kerültek a medálba, megjelenik benn az Apponyi Herendi porcelán minta, a Japán tojáshéj krizantrin virágai, a Rose medalion Csing dinasztia váza részlete, az antik Loetz üveg váza darabja, és a bambusz mintás Zsolnay eozin. A középső legkedvesebb forma a főszereplő a búza szedő hölgy precízen kivágva a vázából és síkra csiszolva egy masszív logózott sárgaréz alapra olvasztva.
Tört fények asszonyai
Volt egyszer egy kancsó, öblös és nehéz,
szivárványt ivott belőle a kéz.
Zöld volt, mint az erdő, s arany, mint a nap,
mázas egén nem koptak alkonyat-sugarak.
Oldalán asszonyok, hajlott derekak,
gyűjtötték a búzát, sárga nyarakat.
De jaj, a kőpadló kemény és hideg,
a csendbe belesajdultak a falak s idegek.
Csörrenve hullott szét a fénylő pillanat,
szilánkká tört a nyár a talpa alatt.
Ott feküdt a földön a sok néma nő,
mozdulatukban megfagyott az idő.
Ekkor jöttem én, a romok közé nyúltam,
nem hagyhattam, hogy sár legyen a múltban.
Kiemeltem őket a törmelék alól,
hallottam, a porcelán halkan miről dalol.
Csiszoltam, fényesítettem a törött életet,
hogy ne a por, de a szív őrizze a képeket.
Most nem kancsó falán, de selymes nyakon,
fénylenek az asszonyok az esti ablakon.
Nyakék lett a sorsuk, díszes, drága kincs,
mert az értéküknek soha vége nincs.
A forma változik, a szilánk megmarad,
s tovább aratnak ők a csillagok alatt.
Készlet: 1 készleten
