Napsütés az eozin világában

A 16-17 század magyarországi ékszerek az egyik kedvenc forrásom az ihletemhez. Innen ebből a korból emeltem ki egy számomra kedves és ritka lánc szemet Dióbél láncszem, amit megalkottam Pengős79 – es alapanyagból.
A hosszú, többször a nyak köré csavart láncok dióbeles láncszemei divatjával a 16. század első harmadától találkozunk a portré festményeken. Német nyelvterületen és a skandináv vidékeken különösen gyakoriak. A kontinens délebbi részein inkább csak a század második felében találkozunk hasonló viselettel
(Lucas Cranach: Sybilla Cleves arcképe, Weimar, Staatliche Kunstsammlungen).
A nyakon kívül a derékon is viselhették e hosszú láncokat.

A medál a dióbél láncszemből és apró antik porcelán mozaik részletekből áll.Van benne a rózsaszín Zsolnay részlet, eozinok, hópöttyös Japán Satsuma, és máz alatti kék Willeroy porcelán is. (A képen látható hasonló váza töredék részlete is szerepel benne)

4,7x4cm  átmérőjű foglalatban.Minden foglalat a csipkepengő kedvenc részletét tartalmazza, a hátulja aláírásommal van ellátva. A kézzel vésett ornamentikus minták kívül- belül mélyen körbefonják a foglalatot, ezzel is kiemelve ékszerem egyediségét. Pengős79-es foglalatban